Kiállítás előtti “pre-show” kommunikáció
A kiállítások előtti “pre-show” kommunikáció hatékonyságát mi sem bizonyítja jobban, minthogy a kutatások szerint a látogatók mintegy 75 %-a előre informálódik az adott rendezvényt illetőleg, és előre eldönti mely cégekre kíváncsi, kiket fog meglátogatni, sőt gyakran azt is, mit szeretne vásárolni.
Nézzük milyen eszközök állnak rendelkezésre!
Kiállítás: Tűzzűnk ki célokat!
A kiállításokon résztvevő cégek 70%-a nem tűz ki maga elé célokat a kiállítási részvételt illetően és semmiféle stratégiai tervet nem készít a rendezvényre vonatkozóan, annak ellenére, hogy ezek nyomon követése és objektív mérése nagyban hozzájárul ahhoz, hogy részvételünk valóban sikeres legyen. Ezek a célok egyértelműen meghatároznák az eseményt érintő marketing stratégiát, a költségvetést, a stand megjelenését, a kiállítandó termékkört, a szükséges IT támogatottságot és a standszemélyzet összetételét is.
Folytatás »
A megfelelő rendezvény kiválasztása
Jelenleg a világon több mint 30.000 business-to-business kiállítást rendeznek évente. A megfelelő rendezvény kiválasztása tehát az elsődleges feladat egy sikeres részvételhez.
Nézzük milyen objektív tények alapján dönthetünk:
10 alapszabály: Hogyan készítsünk hatékony prospektust?
1. Gondolkodjunk előre
A döntéshozók tehát mindig egyetértenek abban, hogy prospektusra márpedig szükség van. Azonban gyakran nem gondolják át előre, hogy pontosan kiknek is fog szólni az adott kiadvány, hogyan kerül felhasználásra, és ami a legfontosabb: mi az a plusz érték, amit előállításával nyerni kívánnak. Fenn áll a veszély, hogy az a prospektus, amitől elvárják, hogy mindenféle feladatot ellásson (az értékesítés támogatásától a reprezentációs ajándékon keresztül a kiállítási sajtóanyagig), minden szituációban alkalmazható legyen, egyik esetben sem fog működni igazán.
2. Célcsoport /Kinek is szól a prospektus?
Mindig el kell dönteni, kinek készül az adott kiadvány és milyen célból. Nem szabad elfelejteni, hogy ami mindenkinek szól – az nem szól senkinek. Pontosan kell tudni, kik a vevőink, és ismerni az igényeiket. Kiadványunk szövegének nekik kell szólnia, őket megszólítania, az ő információ-igényüket kielégítenie. Az olvasókról legyen szó, ne saját magunkról. Ahelyett hogy hosszan bemutatjuk cégünket, felépítését, történetét, fejlődési stációit, azt helyezzük inkább a központba, hogyan tudunk vásárlóink problémáira megoldást nyújtani. Nagy segítség lehet, ha egy prospektus szövegezésének elkészítésekor kikérjük legjobb vevőink véleményét, tanácsát.
A leghatékonyabb kommunikációs eszköz a B2B szektorban: a prospektus
A prospektusok talán a legrégebben használt eszközei az B2B marketingkommunikációnak, ennek ellenére még mindig a leghatékonyabbak. Felmérések azt bizonyítják, hogy a prospektus még mindig a leghatékonyabb marketing eszköz a B2B szektorban.
Egy 2006 áprilisában végzett kutatás során a megkérdezett 200 ipari döntéshozó 33%-a nyilatkozott úgy, hogy beszerzési döntéseiket legjelentosebben a prospektusok anyagai befolyásolják. Manapság szinte minden cégnek rendelkezik saját prospektussal, a vezetok számára nem kétséges, hogy fontos és szükséges eszközről van szó. Ennek ellenére gyakran mégis ez az egyik legelhibázottabban kivitelezett és felhasznált B2B marketingkommunikációs kiadvány.
A színek múltja
Az első színnevek, melyeknek egy kultúra önálló nevet ad: a FEHÉR és FEKETE. Ha egy nyelvben csak két színnév van használatban, az a fehér és a fekete, mely utal ősi élményünkre, a nappal és az éjszaka váltakozására.
Magyarázható idegélettani okokkal is, mert a fekete-fehér (sötét-világos) a látás alapinformációja.
Fehér és fekete szavunk igen ősi, finnugor eredetű. A fehér régies alakja a fejér (Fejér megye nevében él). A fehér régi jelentése a “világos“ megmaradt pl. a fehér bor, fehér szőlő névben (ezek színe nem fehér, hanem világos sárga ill. zöld). Hasonlóan a fekete is jelentette más színek sötét árnyalatait.
CMYK? RGB? Pantone?
CMYK=.cián (cyan, C), bíbor (magenta, M), sárga (yellow, Y), fekete (black, K).
A nyomdai négyszínnyomásnál ezeket használják.
RGB = vörös (Red), zöld (Green) és kék (Blue), egyenlő arányú keveréssel fehér színt adnak. A számítógépes képernyők ezekkel a színekkel dolgoznak.
Pantone színek
Direkt, nem négy színből nyomott színek. Külön színként nyomják olyan esetekben, amikor nem keverhető a szín (arany, ezüst stb…), vagy meghatározott színű felületet kell képezni (logó, alnyomat, stb…). A pantone színek pontos meghatározására alkalmazzák a pantone színskálát, mely lehetőséget nyújt arra, hogy a megrendelő által kiválasztott szín kerüljön kinyomtatásra.
A színek harca
A színek fontosságát nem lehet eléggé hangsúlyozni. Mielőtt bárki beleolvasna kiadványunkba, a színek azok, melyek megadják az elsődleges benyomást. A színek továbbá az arculati jegyek karakteres hordozói ugyanakkor jelentősen meghatározzák a kiadvány árát is.
Kutatások bizonyítják, hogy a színek akár 80 százalékkal javíthatják a márka felismerését, és 40 százalékkal növelhetik az anyag elolvasásának valószínűségét. Ez pedig nem kis eredmény, hiszen a cégnek sokszor csak egy esélye van rá, hogy eljuttassa marketingüzeneteit az ügyfelekhez.
Az olvasóközönség 40 százalékos bővítése mellett a színek alkalmazása az információ megjegyzésének valószínűségét is 55-ről 78 százalékra növeli, a megértést pedig 73 százalékkal javítja.
A színek növelik a motivációt és a részvételi hajlandóságot. A reklámokat 42 százalékkal többen olvassák el színesben, mint fekete-fehérben.
Milyen vastagságú/minőségű papírt használjunk?
A papír vastagságát a papír 1 m2-ére eső grammsúlyával(tömegével) szokás megadni A normál géppapír 80-90g/m2 „súlyú”. Ha nem vagyunk benne biztosak, milyen vastagságú papírra van szükségünk, vagy, hogy a kapott árajánlatban említett vastagság a valóságban milyen, kérjünk mintát! Folytatás »
Milyen papírt érdemes választani?
A papír kiválasztásakor három dolgot kell figyelembe vennünk: méretét, vastagságát, és természetesen a minőségét. Mindhárom jelentősen befolyásolja kiadványunk árát, tehát érdemes több variációt átgondolni, több megoldási javaslatot kérni a kivitelezőtől, illetve ennek megfelelően több árajánlatot is összevetni: az előnyöket, hátrányokat megfontolni – természetesen az adott kiadvány céljának, követelményeinek keretein belül.