4 megfontolandó tény kiállításokról és vásárokról
- A vásárok és kiállítások résztvevőinek mintegy 95%-a igényli a kereskedelmi nyomtatványokat és információs anyagokat a kiállítóktól
- Sajnos ezeknek a helyszínen összegyűjtött anyagoknak a 65%-a kerül szinte azonnal a szemetesekbe.
- Mivel a prospektusok, katalógusok meglehetősen borsos összegekbe kerülnek cégünknek, hatékonyabbak lehetünk, ha elkérjük a látogató nevét, címét, e-mail címét és a kér t információkat Interneten vagy postai úton küldjük el a kiállítás után.
- Fontoljuk meg, hogy azok a látogatók, akik időt szánnak arra, hogy kérjék anyagainkat, valóban komolyan érdeklődnek cégünk iránt, ugyanakkor az utólag megkapott információs anyagok sokkal kedvezőbb körülmények között kerülnek elolvasásra – mintegy 20%-os olvasottsággal bírnak, ami kitűnőnek mondható. Ezenkívül cégük adatbázisa újabb értékes személy elérhetőségével gazdagodik.
A legnagyobb hiba a kiállítás után, amibe Ön már nem fog beleesni
Az egyik legnagyobb hiba amit elkövethetünk, ha a kiállításról hazatérve nem vesszük fel a kapcsolatot ismételten, rövid időn belül standunk látogatóival.
Hogy ezt a munkát megkönnyítsük, már a kiállítás előtt dolgozzunk ki egy rendszert arra, hogyan küldjük ki információs leveleinket egy vagy két héten belül látogatóinknak és, hogy hogyan fogjuk ezeket nyomonkövetni.
Mennyit számít a stand személyzete a kiállításon?
Számoljunk egy kicsit! Nézzük meg mennyibe került cégünknek a kiállítás összesen! Ezt osszuk el a kiállítás nyitvatartási idejével! Hát igen. Ennyibe kerül egyetlen óra a kiállításon.
Ezért fontos, hogy standunkon mindig legyen megfelelő személyzet, akik egy sikeres részvétel kulcsfigurái. Olyan kollégákat válasszunk, akik elhivatottak a cég és termékünk irányában, el tudják adni magukat és a céget. Mindig legyen olyan személy a standon, aki beszéli az adott idegen nyelvet, vagy alkalmazzunk tolmácsot!
Kiállításon: működjünk együtt a sajtóval!
A kiállítások látogatóinak több mint fele az újdonságot keresi, kíváncsi az új termékekre, megoldásokra, fejlesztésekre. Biztosítsuk, hogy ezzel a vonzerővel a mi cégünk is rendelkezzen! Újdonságainkat kommunikáljuk a standon kiemelten, hogy magára vonja a figyelmet (feltűnő grafikával, képpel, demonstráljuk filmmel stb.)Ügyeljünk az adott nyelvre történő fordításra, interaktív prezentációkkal tegyük vonzóbbá és emlékezetesebbé bemutatónkat.
Kiállítás előtti “pre-show” kommunikáció
A kiállítások előtti “pre-show” kommunikáció hatékonyságát mi sem bizonyítja jobban, minthogy a kutatások szerint a látogatók mintegy 75 %-a előre informálódik az adott rendezvényt illetőleg, és előre eldönti mely cégekre kíváncsi, kiket fog meglátogatni, sőt gyakran azt is, mit szeretne vásárolni.
Nézzük milyen eszközök állnak rendelkezésre!
Kiállítás: Tűzzűnk ki célokat!
A kiállításokon résztvevő cégek 70%-a nem tűz ki maga elé célokat a kiállítási részvételt illetően és semmiféle stratégiai tervet nem készít a rendezvényre vonatkozóan, annak ellenére, hogy ezek nyomon követése és objektív mérése nagyban hozzájárul ahhoz, hogy részvételünk valóban sikeres legyen. Ezek a célok egyértelműen meghatároznák az eseményt érintő marketing stratégiát, a költségvetést, a stand megjelenését, a kiállítandó termékkört, a szükséges IT támogatottságot és a standszemélyzet összetételét is.
Folytatás »
A megfelelő rendezvény kiválasztása
Jelenleg a világon több mint 30.000 business-to-business kiállítást rendeznek évente. A megfelelő rendezvény kiválasztása tehát az elsődleges feladat egy sikeres részvételhez.
Nézzük milyen objektív tények alapján dönthetünk:
10 alapszabály: Hogyan készítsünk hatékony prospektust?
1. Gondolkodjunk előre
A döntéshozók tehát mindig egyetértenek abban, hogy prospektusra márpedig szükség van. Azonban gyakran nem gondolják át előre, hogy pontosan kiknek is fog szólni az adott kiadvány, hogyan kerül felhasználásra, és ami a legfontosabb: mi az a plusz érték, amit előállításával nyerni kívánnak. Fenn áll a veszély, hogy az a prospektus, amitől elvárják, hogy mindenféle feladatot ellásson (az értékesítés támogatásától a reprezentációs ajándékon keresztül a kiállítási sajtóanyagig), minden szituációban alkalmazható legyen, egyik esetben sem fog működni igazán.
2. Célcsoport /Kinek is szól a prospektus?
Mindig el kell dönteni, kinek készül az adott kiadvány és milyen célból. Nem szabad elfelejteni, hogy ami mindenkinek szól – az nem szól senkinek. Pontosan kell tudni, kik a vevőink, és ismerni az igényeiket. Kiadványunk szövegének nekik kell szólnia, őket megszólítania, az ő információ-igényüket kielégítenie. Az olvasókról legyen szó, ne saját magunkról. Ahelyett hogy hosszan bemutatjuk cégünket, felépítését, történetét, fejlődési stációit, azt helyezzük inkább a központba, hogyan tudunk vásárlóink problémáira megoldást nyújtani. Nagy segítség lehet, ha egy prospektus szövegezésének elkészítésekor kikérjük legjobb vevőink véleményét, tanácsát.
A leghatékonyabb kommunikációs eszköz a B2B szektorban: a prospektus
A prospektusok talán a legrégebben használt eszközei az B2B marketingkommunikációnak, ennek ellenére még mindig a leghatékonyabbak. Felmérések azt bizonyítják, hogy a prospektus még mindig a leghatékonyabb marketing eszköz a B2B szektorban.
Egy 2006 áprilisában végzett kutatás során a megkérdezett 200 ipari döntéshozó 33%-a nyilatkozott úgy, hogy beszerzési döntéseiket legjelentosebben a prospektusok anyagai befolyásolják. Manapság szinte minden cégnek rendelkezik saját prospektussal, a vezetok számára nem kétséges, hogy fontos és szükséges eszközről van szó. Ennek ellenére gyakran mégis ez az egyik legelhibázottabban kivitelezett és felhasznált B2B marketingkommunikációs kiadvány.
A színek múltja
Az első színnevek, melyeknek egy kultúra önálló nevet ad: a FEHÉR és FEKETE. Ha egy nyelvben csak két színnév van használatban, az a fehér és a fekete, mely utal ősi élményünkre, a nappal és az éjszaka váltakozására.
Magyarázható idegélettani okokkal is, mert a fekete-fehér (sötét-világos) a látás alapinformációja.
Fehér és fekete szavunk igen ősi, finnugor eredetű. A fehér régies alakja a fejér (Fejér megye nevében él). A fehér régi jelentése a “világos“ megmaradt pl. a fehér bor, fehér szőlő névben (ezek színe nem fehér, hanem világos sárga ill. zöld). Hasonlóan a fekete is jelentette más színek sötét árnyalatait.